2010. szeptember 2., csütörtök

Visszatértem...

Szia kedves olvasó! Elég sok idő telt el az utolsó írásom óta. Újra írok... Azért hoztam létre ezt a blogot, hogy leírjam mi bánt, de sok minden változott azóta. A legfontosabb ami történt velem ebben a fél évben az, hogy rá találtam. Hogy kire? Hát arra a lányra akiröl már szó volt előző bejegyzéseimben. Tudjátok:"egy lány, aki ne akarjon kihasználni, akinek nem csak futó kaland legyek, aki érezzen irántam valami többet"...emlékeztek? Nem gondoltam volna, hogy meg fogom találni, de örülök, hogy tévedtem, hogy jó helyen voltam a megfelelő pillanatban. Egyelőre ennyi, ahogy időm s energiám engedi. folytatom a blogom vezetését, szóval a közeljövőben hallotok felőllem.

2010. február 25., csütörtök

Még mindig Dragon...


Már egy ideje gondolkozom, hogy mit is kéne írjak. Még nem tudom, hogy mi lesz ennek a bejegyzésnek a vége. Elhatároztam magam: írni fogok. Az életem még mindig ugyan olyan, Reggel felkelek, suli, haza jövök, várom, hogy teljen az idő és aztán konditerem. Valamiért nagyon sokat segít a konditerem, ott el tudom felejteni azokat a dolgokat, amelyek bántanak. Igen, vannak ilyen dolgok, sok minden bánt mostanában, de ezt majd máskor. Azt tudom, hogy most indulnom kell kondi terembe, ezért ezt itt, most befejezem. Majd folytatom.

Update:
Visszatértem. Ez ismét egy olyan nap, mikor jól esett kondizni. Említettem, hogy sok minden bánt. Igen, mostanában minden rosszul sül el, de próbálok boldog lenni. Nem lehet minden tökéletes és eső után a szivárványt látni sokkal jobb, mint a tócsákat. Ez sokszor be is jön, ekkor rájövök, hogy minden rosszban van valami jó.


2010. február 15., hétfő

Ami késik nem múlik...


Visszatértem egy újabb bejegyzéssel a Valentin Napról, tegnap akartam megírni, de valahogy ez nem jött össze. Azt leszámítva, hogy anyukám születésnapja volt, számomra nem jelentett semmit ez a nap, ugyanolyan nap volt, mint a többi. Lehet, hogy azért mert ez az "ünnep" nem nekem volt szánva, hanem a szerelmeseknek, a pároknak. Én még abba a kategóriába tartozom, amelyik keresi az igazit, akivel szavak nélkül is tud kommunikálni. Hogy ki is az igazi? Ez egy nagyon jó kérdés. Véleményem szerint, senki sem tudja, míg meg nem találja. Türelem rózsát terem. Biztos vagyok benne, hogy kiderül majd egy személyről: ő az, akit keresek.

2010. február 11., csütörtök

Közeledik...


Mindjárt itt van, közeledik, Február 14-ike. Valentin Nap, szerelmesek napja, sokan várják ezt a napot, hogy erősítsenek kapcsolatukon párjukkal. Nekem a Február 14-ike két dolgot is jelent: anyukám születésnapját és persze Valentin Napot. De szerintem sokan nem is tudják hogy mit is jelent ez a bizonyos ünnep. Lehet, hogy én sem vagyok tudatában az igazi történetnek. Sokak szerint nem is egy Valentin volt hanem több. Az én agyamba az a történet vésődött , hogy Valentin pap volt, aki titokban párokat adott össze, ellenszegülve ezzel Claudius császár törvényének, amely átmenetileg megtiltotta a házasság kötéseket. Ezért van ez a nap, Valentin Nap, amikor a szerelmesek emlékeznek. Legalábbis ez kéne hogy legyen, de mostanában több ajándék van Valentin Napkor mint Karácsonykor. Lehet, hogy más lenne a véleményem, ha lenne kivel megosszam ezt a napot, egy lány, aki ne akarjon kihasználni, akinek nem csak futó kaland legyek, aki érezzen irántam valami többet. De türelmes és optimista ember vagyok, el fog jönni az a személy akire rá illenek az előbb felsorolt dolgok. Addig ezen a napon, a főszerep anyukám születésnapja...


2010. február 8., hétfő

A barátok...


Sokat gondolkodtam azon, hogy mivel is fogom kezdeni. Elkezdeni a nehéz, utána már jön minden magától. Kezdetnek a legjobb téma az a barátság. Barátai mindenkinek vannak, csak hogy két fajta barát létezik: igaz barát, aki mindig ott van, ha szükség van rá, aki mindig csak a javadat akarja, aki nem engedi, hogy hülyeségeket csinálj és van a kamu barát, aki az első akadálynál tovább áll. Sajnos az utóbbi nagyon elszaporodott, ezt én is megtapasztaltam a saját bőrömön. Talán meg is kéne köszönjem annak a bizonyos lánynak aki rádöbbentet arra hogy az igaz barátnak hitt ember nem is volt az. ( Egy bulin voltunk, én egy lánnyal mentem és nagyon is jól éreztük magunkat, ameddig rá nem jöttem, hogy a lány és az egyik legjobb barátom összejöttek. Biztos most azt gondoljátok, hogy ez nem csak a fiú hibája, mert a lány nem kellet volna hagyja magát, ha már velem jött. De kérdem én...Te ráhajtanál a legjobb barátod partnerére? Mert én NEM. Én mindig azt mondom, hogy hálát adok az Úrnak, hogy nem vagyunk egyformák. ) Léteznek még igaz barátok is, ritka, de minden ember mellett van legalább egy ilyen.

Kezdet...


Itt a kezdet, a blogom kezdete. Hogy miről is fog ez szólni? Rólam, az érzéseimről, gondolataimról, mindenről, ami éppen eszembe jut. Lehet, hogy miután leírom, amiket gondolok, valamivel jobban fogom magam érezni, ebben reménykedem. Biztosan most kérditek magatoktól, hogy ki is vagyok én... Én egy olyan fiú vagyok, akinek mostanában sok minden jár a fejében, de ennyi most pont elég, a többire rájösztök majd, mikor a blogom olvassátok. Kösz hogy elolvastad első írásom.